Kövess minket a Facebookon!

Támogass minket adományoddal!

Hírek

„Minden fejben dől el!” – Interjú Bartyik Katalin Doktornővel

Dr. Bartyik Katalin a SZOTE Gyermekgyógyászati Klinika és Gyermekegészségügyi
Központ Hemato-onkológiai Osztályának vezetője, gyermekgyógyász, klinikai onkológus és
klinikai hematológus, egyetemi docens.
Az Érintettek Szülői Egyesület tagjainak egybehangzó véleménye alapján ő 2019-ben az
Érintettek Díj egyik díjazottja, aki elhivatottan és alázattal azért küzd, hogy megmentse a
súlyos betegségben szenvedő gyermekek életét. Közvetlenségével gyorsan megtalálja a
hangot szülővel és gyermekkel egyaránt.

Dr. Bartyik Katalin a SZOTE Gyermekgyógyászati Klinika és Gyermekegészségügyi Központ Hemato-onkológiai Osztályának vezetője, gyermekgyógyász, klinikai onkológus és klinikai hematológus, egyetemi docens.
Az Érintettek Szülői Egyesület tagjainak egybehangzó véleménye alapján ő 2019-ben az Érintettek Díj egyik díjazottja, aki elhivatottan és alázattal azért küzd, hogy megmentse a súlyos betegségben szenvedő gyermekek életét. Közvetlenségével gyorsan megtalálja a hangot szülővel és gyermekkel egyaránt.

Doktornő! Kérem, meséljen munkájáról, a szegedi Hemato-onkológiai Osztályon! Milyen betegségekkel szállnak szembe? Hány beteg gyermeket kezelnek átlagosan egy évben?

Hozzánk, a szegedi Hemato-onkológiai Osztályra Békés, Csongrád és Bács-Kiskun megyéből érkeznek. Kisebb arányban ellátunk vérzékenységben szenvedő vagy trombózisos betegeket, de többségében gyermekonkológiai betegségeket látunk el. Az osztályhoz kötődő 8-12 hónapos kezelési idő alatt megismerjük a kis betegeinket, illetve családjukat.
Az osztályon igen elkötelezett, agilis csapat dolgozik. Mindenki a legtöbbet nyújtja, a gyógyító munka mellett azon fáradozik, hogy javítsa a kis betegek hangulatát.

És a kollégák szerint…
„Gyors, mint a villám! Ott van mindenhol, de mire az ember felocsúdik, már nincs is ott! És így mindenre oda tud figyelni!”

Miért választotta az onkológiát, illetve annak is ezt a szakágát?

Már egyetemi éveim alatt diákkörös voltam, amelynek keretében betekintést nyerhettem a hemato-onkológiába. Az akkoriban még mix-osztályon egy tündéri főorvosnő vezette az ellátást, akinek a mentalitása, a betegek sorsa iránti érdeklődése lenyűgöző és példaértékű volt számomra. Az onkológiában a gyógyítás önmagában és egyre nagyobb sikeressége révén is lelkesítő, de mindig felmerül a kérdés, hogy hogyan tegyük azt még hatékonyabbá, jobbá. E célkitűzéshez pedig egyéni elkötelezettségre, tenni akarásra van szükség!

És miért pont a gyermekgyógyászat mellett köteleződött el?

Annak ellenére, hogy nincs a Békés megyéből származó családomban orvos példakép, már 7. osztályos általános iskolásként megfogalmazódott bennem, hogy gyermekgyógyász szeretnék lenni. Ebben az játszhatott jelentős szerepet, hogy már akkor sokat, sok szeretettel foglalkoztam kisebb gyermekekkel. Nagy vigasztaló hírében álltam.
Szigorló és rezidens éveim alatt is ragaszkodtam az elképzelésemhez, elkötelezetten, célirányosan tanultam a gyermekgyógyászatot.

Kollégái szerint a humort nagyra értékeli. Mi a véleménye annak szerepéről a gyógyításban?

Valóban, szeretünk viccelődni a gyerekekkel, kicsikkel és nagyokkal egyaránt. Ez elengedhetetlen. Ahogy említettem, nagyon agilis és elkötelezett az Osztályon mindenki, igaz ez a gyermekek számára fontos, nevezetes napokhoz kötődő programok szervezése tekintetében is. Ilyen például a Mikulás-várás vagy a farsang. Még a Facebook-ra is kikerülnek a megörökített pillanatok!

Ahogy egy gyógyult fiatal tudja…
„Tanárnő mindig jó kedélyű, vidám személyiség. Megláttatta velünk a jót a rosszban. Pozitív kisugárzása erőt adott, bátorítólag hatott.”

Melyik korosztállyal találja meg legkönnyebben a hangot?

Mindegyikkel! A gyermekekkel és a szüleikkel is.

Ahogy egy gyógyult fiatal emlékszik…
„Tanárnő számomra legfontosabb üzenete a gyógyulásom során az volt, hogy minden fejben dől el! Ezt egy életre megfogadtam.”

Doktornő a civil szférában is elkötelezett. A Gyermekgyógyítók Hálózata tagjaként, valamint a Reménysugár Alapítványban végzett odaadó munkájával az intézményi kereteken kívül is segíti a gyógyítókat és a családokat. Honnan ered ez az elkötelezettség?

Mindig is elkötelezett voltam a köz érdekében, a közfeladatok ellátása iránt.
14 éven át voltam az SZTE Közalkalmazotti Tanács tagja, ahol a gyógyításra, a működésre vonatkozó jobbító ötleteinket fogalmaztuk meg.
Az Alapítványban betöltött kuratóriumi elnökségi tisztemet a szerzett tapasztalatokkal együtt adom tovább.

Ahogy mások látják…
„Amennyire csak vissza lehet emlékezni, mindig is a háttérbe szorította saját magát. Bármilyen elismerés vagy díj kapcsán mindig azt hangoztatja, hogy az egy közösségnek szól, amelynek ő a végén van. Ő attól olyan, amilyen, mert ott van mögötte a közösség.”

Doktornőt rendkívül aktívnak, életvidámnak ismerik.
Mivel foglalkozik szívesen a szabadidejében? Hogyan tud újra feltöltődni?

Tudni kell letenni a mindennapok terheit.
Rengeteget túráztunk a családdal. A természetet nagyon szeretem. A Mátrát, a hegyeket részesítettük előnyben a kikapcsolódáshoz. De, feloldódom az olvasásban és a kulturális programokban is. És, persze, az unokákkal való foglalkozásban!

Ahogy a kollégák ismerik…
„Egy kis kimerültség, egy kis fájdalom igazán nem lehet akadálya a munkának. Egy kis pihenés a kezelőasztalon, és minden mehet tovább!”

Milyen kedves emléke van „gyermekszájjal” kapcsolatban? Van kedvenc anekdotája?

Nagyon sok kedves emlékem van, egy pár szomorú mellett. Volt például egy kis beteg, aki felajánlott az ágyában - maga mellett - egy kis helyet, hogy a nővérkét követve majd én is megpihenhessek ott.
Nagyon sok képet, rajzot és versikét kaptam a gyermekektől. Ezek színesítik a rendelőm falát és a mindennapjaimat.

Egy gondolattal szeretném kiegészíteni az elmondottakat.
Ehhez a szakmához alázat kell! Alázat tanúsítása a szülőkkel, a gyermekekkel és a munkatársakkal szemben. A gyermekgyógyászat elhivatottság. Aki nem ebben a szellemben áll hozzá, nem tudja ellátni a feladatot.

Az Érintettek Díjat az Érintettek Szülői Egyesület alapította azért, hogy kifejezzék hálájukat azoknak az orvosoknak, nővéreknek, kórházi dolgozóknak, akik minden nap azért tesznek, hogy a gyermekeket megmentsék. Mit jelent Ön számára, hogy idén Ön kapta az Érintettek Díját?

Rendkívüli megtiszteltetés számomra hogy az Érintettek Díját én kapom! Hiszen csak tettem a dolgom. Egyebekben nagyon büszke vagyok arra, hogy ez a szervezet létezik Magyarországon!

Amit egy gyógyult fiataltól hallhattunk…
„Doktornő az egyik példaképem! Örökre!”