Csökkent csontsűrűség

Csökkent csontsűrűség

Testünk csontjai alkotják a csontrendszert. A csontos vázunk nélkülözhetetlen az egyenes tartás biztosítására, segíti a mozgást és védi a szerveinket. A csontok külső felszínén egy kemény, meszes csontréteg helyezkedik el. Ezalatt puhább, szivacsos csontszerkezetű részek találhatók.

A csont belsejében találhatók a csontszövetet építő és lebontó sejtek, melyek felelősek a csont egészségének megőrzéséért. Ezt úgy biztosítják, hogy folyamatosan eltávolítják a régi csontrétegeket és helyükre új csontot építenek. Az átépülési folyamathoz a csontsejteknek oxigénre és tápanyagokra van szükségük a véráramból.

Előfordulhat, hogy problémák lépnek fel a csontokban, ha a csontsejtek túl kevés ásványi anyaghoz jutnak. Ezt nevezzük alacsony csont ásványi anyag sűrűségnek (BMD), ezért a csontok gyengébbé és törékenyebbé válnak. Ez csontritkuláshoz is vezethet, amikor a csontsejtek túl kevés új, egészséges csontállományt termelnek a régi csont pótlásához.

A csökkent csontsűrűség nagyon ritka, különösen fiataloknál. Számos dolog van, amit mindenki megtehet az csökkent csontsűrűség kockázatának csökkentése érdekében, mint a megfelelő intenzitású testmozgás, valamint elegendő kalcium és D-vitamin bevitele. Az emberek általában elegendő kalciumhoz és D-vitaminhoz jutnak az étrendjükből, de bizonyos esetekben a táplálékkiegészítők szedése is hasznos lehet.

Nagyobb-e számomra a csökkent csontsűrűség kockázata?

Csökkent csontsűrűség bárkinél kialakulhat, olyan személyeknél is, akik soha nem részesültek daganatellenes kezelésben. Bizonyos egészségügyi állapotok és daganatellenes terápiák növelhetik a csökkent csontsűrűség kockázatát. A felmerülő problémák a kapott daganatellenes kezelés típusától függenek.

A következő kezelések növelhetik a kockázatot:

  • Az agy vagy a gerincvelő, illetve az agyat vagy a gerincvelőt is magában foglaló terület sugárterápiája
  • Az egész testet érintő sugárterápia, más néven teljes test besugárzás (TBI)

A kezelési összefoglalóból megtudhatja, hogy kapott-e ilyen kezelést. Ha nincs kezelési összefoglalója, vagy bármilyen kérdése van, forduljon a kezelő központjához.

A csökkent csontsűrűség kialakulása nem feltétlenül függ össze a daganatellenes kezeléssel. A csökkent csontsűrűségnek más okai is lehetnek, például az elégtelen kalcium- vagy D-vitamin-bevitel vagy a megfelelő testmozgás hiánya.

Melyek tünetei és jelei a csökkent csontsűrűségnek?

Vannak olyan tünetek és jelek, amelyek alapján megállapítható, hogy csökkent Önnél a csontsűrűség. Lehet, hogy ezek jelenleg nem észlelhetők Önnél, de fontos, hogy tisztában legyen velük arra az esetre, ha a jövőben kialakulnának.

A csökkent csontsűrűség és osteoporosis (valamint ezek szövődményeinek) tünetei és jelei a következők:

  • A csontok törékenysége
  • Hirtelen fellépő erős hátfájás vagy krónikus hátfájás, például csigolyatörés miatt
  • A testmagasság csökkenése

Ha ezen tünetek vagy jelek bármelyikét tapasztalja, kérjük, forduljon háziorvosához vagy utógondozó orvosához. Gyakran ezen tünetek hátterében valami más áll.

Esetemben nagyobb a csökkent csontsűrűség kockázata. Milyen vizsgálatokra van szükségem és mikor?

Ha Önnél fokozott a csökkent csontsűrűség kockázata javasoljuk:

  • Legalább 5 évente beszélje meg háziorvosával vagy utógondozó orvosával kórtörténetét, valamint azt, hogy tapasztal-e csökkent csontsűrűségre utaló tünet(eke)t és jeleket. Tanácsokat kaphat a csontsűrűségre vonatkozó egyéb kockázati tényezőkről is, mint a D-vitamin vagy kalcium megfelelő beviteléről.
  • Végeztessen DEXA-vizsgálatot (csontsűrűség-vizsgálatot) a hosszútávú utánkövetés kezdetén és/vagy egyszer 25 éves korában, illetve szükség esetén gyakrabban.
 

Mi történik, ha csökkent esetemben a csontsűrűség?

Ha csökkent a csontsűrűség, a háziorvosa vagy az utógondozást végző orvosa valószínűleg szakorvoshoz fogja Önt utalni. A tapasztalt tünetektől és jelektől függően beutalhatják:

  • Endokrinológushoz (hormonokra és anyagcserére szakosodott orvos)
  • Reumatológushoz (az izmokat és ízületeket érintő autoimmun, gyulladásos betegségekre és a csontritkulás kezelésére szakosodott orvos)

A szakember segít értelmezni a vizsgálatok eredményeit, és megbeszéli Önnel a különböző kezelési lehetőségeket. Előfordulhat, hogy néhány év múlva újra meg kell ismételni a DEXA-vizsgálatot

 

Mit tehetek még?

Lelkileg megterhelő lehet azzal a tudattal élni, hogy emelkedett Önnél a csökkent csontsűrűség kockázata. Hasznos beszélgetni erről a barátokkal és a családdal, valamint igénybe venni a szakorvosi tanácsadást és/vagy felvenni a kapcsolatot támogató csoportokkal, betegszervezetekkel. A mentális egészségről bővebben a Mentális egészség című részben olvashat.

A csökkent csontsűrűség kockázatának csökkentésére nagyon fontos az egészséges életmód. Különösen fontos a csontok erősítésére végzett testmozgás. Ajánlott hetente legalább 150 percet mozogni (például sétálni, túrázni, kerékpározni, teniszezni vagy házimunkát végezni). Serdülők esetében ajánlott naponta legalább 60 perc közepes vagy erős intenzitású testmozgás (például túrázás, úszás vagy tánc). A mentális egészség megőrzése is előnyös; az életmódjában bekövetkező kis változtatások is pozitív hatással lehetnek a fizikai és a mentális egészségére. Az egészséges életmódról bővebben az alábbi cikkben olvashat: Egészségfejlesztés.

A kalcium és a D-vitamin különösen fontos tápanyagok a csontok erősségének megőrzéséhez. A kalciumban gazdag élelmiszerek közé tartoznak a tejtermékek, a diófélék, egyes zöldségek (pl. kelkáposzta, spenót) és a kenyér. A zsíros halak, halolaj, a margarin, a tejtermékek és a gombák nagyszerű D-vitamin-források. A szervezet saját D-vitamint is termel, ha napfénynek van kitéve. Azonban azt is fontos tudni, hogy a túlzott napsugárzás káros lehet. Ha a táplálkozással nem jut elegendő mennyiséghez ezekből a tápanyagokból, szükség lehet kalcium- és D-vitamin-kiegészítők szedésére. Naponta legalább 10 mikrogramm D-vitamint (10 µg, azaz 400 nemzetközi egység NE, hazai ajánlás szerint: október és április között napi 2000 NE normál súlyú felnőtt és serdülő számára) és legalább 500 milligramm (mg) kalciumot javasolt fogyasztani. Az életkornak megfelelő D-vitamin és kalcium pótlást mindig érdemes egyeztetni a kezelőorvossal.

Fontos, hogy tisztában legyünk az egyéb lehetséges kockázati tényezőkkel, amelyek csökkent csontsűrűséget okozhatnak:

  • Hipogonadizmus, amikor a herék vagy a petefészkek túl kevés nemi hormont termelnek
  • Növekedési hormon hiánya, amikor az agyalapi mirigy túl kevés növekedési hormont termel
  • Alacsony testtömegindex (BMI) vagy alacsony testsúly. A daganatellenes kezelés utáni BMI-ről és testsúlyról bővebb információért olvassa el: Túlsúly és elhízás című összefoglalónkat.
  • Férfi nem
  • Fehér bőrszín
  • A fizikai aktivitás hiánya
  • Dohányzás

Jelenleg nincs elegendő bizonyíték pontos ajánlások megfogalmazásához a csontritkulás szűréssel kapcsolatosan ezen kockázati tényezők kapcsán. Kérjük, beszélje meg a felsorolt kockázati tényezőket háziorvosával vagy utógondozó orvosával.

Továbbá fontos mindent megtenni az elesések megelőzése érdekében. Biztosítani kell otthona biztonságát, kiküszöbölve az elesés veszélyét. Az elesések megelőzésében és a biztos mozgáshoz ugyancsak fontos a látás rendszeres ellenőrzése és a fizikai aktivitáshoz megfelelő lábbeli viselése.

Fontos, hogy tisztában legyen a csökkent csontsűrűség kialakulásának lehetőségével és felismerje a tüneteket és jeleket. Ha további kérdései vannak, vagy a tájékoztatóban szereplő információk aggodalmat keltenek Önben, forduljon háziorvosához vagy utógondozó orvosához!

 

Hol találok további információt?

A csontproblémákról további információkat találhat az interneten. Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy ezek az információk nem mindig naprakészek vagy pontosak.

Néhány további információforrás a következő:

Ezen a honlapon további kapcsolódó témákról is olvashat:

  • Egészségfejlesztés
  • Második daganatos betegség: csontrák
  • Csökkent csontsűrűség
  • Mentális egészség
 

Fontos tudnivaló!

 
 

Ez a PLAIN összefoglaló a PanCareFollowUp „Csökkent csontsűrűség” című iránymutatásán [1] alapul, mely a különböző nemzeti irányelvek konszenzusán valamint az IGHG* „Csontsűrűség” című iránymutatásán nyugszik [2].

A PanCare PLAIN információs csoport arra törekszik, hogy pontos és teljes, a közzététel időpontjában naprakész információkat nyújtson, azonban érdeklődhet háziorvosánál, vagy gondozó orvosánál, hogy ez az összefoglaló megfelel-e a legfrissebb ismereteknek, és hogy Önre nézve mennyiben releváns.

Kérjük, ne hagyatkozzon kizárólag erre az információra! Amennyiben konkrét egészségügyi állapottal, betegséggel, diagnózissal vagy tünettel kapcsolatos kérdése van, forduljon szakképzett egészségügyi szakemberhez.

A PanCare nem vállal kifejezett vagy hallgatólagos garanciát, illetve felelősséget az információk pontosságáért, megbízhatóságáért, teljességéért, időszerűségéért vagy relevanciájáért. Az angol nyelvű változatot a PanCare készítette és a PanCare nem vállal felelősséget a fordítások tartalmáért. Az összefoglaló magyar változata a Magyar Gyermekonkológusok és Gyermekhematológusok Társasága Késői utógondozás munkacsoportja és az Érintettek Egyesület együttműködésével készült.

A PanCare anyagai szabadon felhasználhatók bárki számára, akinek célja a késői hatásokról és a hosszútávú utógondozásról való tájékoztatás. Kereskedelmi haszonszerzés azonban nem megengedett. Minden kommunikáció során hivatkozni kell a PanCare-re és hivatkozni kell a PanCare weboldalára.

*International Guideline Harmonization Group for Late Effects of Childhood Cancer (A gyermekkori rák késői hatásainak nemzetközi irányelv-harmonizációs csoportja)

[1] van Kalsbeek, R. et al. (2021) European PANCAREFOLLOWUP ajánlások a gyermekkori, serdülőkori és fiatal felnőttkori rák késői hatásainak megfigyelésére, European Journal of Cancer folyóirat. Elérhető: https://www.ejcancer.com/article/S0959-8049(21)00368-3/fulltext

[2] Van Atteveld, J.E. et al. (2021) Bone mineral density surveillance for childhood, adolescent, and young adult cancer survivors: evidence-based recommendations from the International Late Effects of Childhood Cancer Guideline Harmonization Group. Available at: https://www.thelancet.com/journals/landia/article/PIIS2213-8587(21)00173-X/fulltext

Facebook
LinkedIn