Második daganatos betegség: vastagbélrák

Második daganatos betegség: vastagbélrák

Lenyelést követően az étel az a nyelőcsövön keresztül a gyomorba jut, ahol kisebb darabokra bomlik. Ezután a gyomor tartalom a belekbe (bélrendszerbe) kerül, ahol belőle a víz és a tápanyagok felszívódnak. A belet a vékonybél és a vastagbél (kolon) alkotja. A beleken való áthaladás után visszamarad a széklet, mely a végbélben tárolódik, amíg ki nem ürül.

Esetenként előfordulhat, hogy a vastagbél vagy a végbél sejtjei rosszindulatúvá válnak. Ez azt jelenti, hogy már nem működnek megfelelően, kontroll nélkül szaporodnak, ami daganat kialakulásához vezet. Ha ez a vastagbélben történik, akkor vastagbélrákról beszélünk. Ha a végbélben történik, akkor végbélráknak nevezzük. Mivel nagyon hasonlóak, a vastagbélrákot és a végbélrákot együttesen kolorektális ráknak, más néven bélráknak nevezik.

Csak nagyon kevés korábban daganatos betegségen átesett embernél alakul ki vastagbélrák.

A daganatos betegség túlélőinél az első daganatos betegség kezelése miatt esetenként magasabb a vastagbélrák kockázata. Számos tényező csökkentheti a vastagbélrák kockázatát, például az egészséges étrend és optimális testsúly kialakítása ill. fenntartása.

 

Nagyobb-e esetemben az vastagbélrák kockázata?

Bárkinél, beleértve azokat is, akik soha nem részesültek daganatellenes kezelésben, kialakulhat vastagbélrák. Vannak azonban olyan daganatellenes kezelések, amelyek növelhetik az élet későbbi szakaszában az vastagbélrák kialakulásának kockázatát, melyek a következők:

  • A vastagbél és a végbél, vagy a vastagbél és a végbél területét magában foglaló terület sugárkezelése

A kezelési összefoglalóból megtudhatja, hogy kapott-e megelőzően ilyen kezelést. Ha nincs kezelési összefoglalója, vagy ha bármilyen kérdése merül föl, forduljon a kezelő központjához.

Ha Önnél vastagbélrák jelentkezik, az nem feltétlenül jelenti, hogy a daganatos betegsége kapcsán alkalmazott kezelés okozta. Az vastagbélráknak egyéb okai is lehetnek, például túlsúly és elhízás, dohányzás, (túlzott) alkoholfogyasztás.

A túlsúlyról és az elhízásról kapcsolatos további információkért kérjük, olvassa el: Túlsúly és elhízás. Ha korábban vastagbél polipjai voltak vagy ha a családjában gyakori a szokatlanul fiatal korban kialakuló rák, ez szintén növelheti a vastagbélrák kockázatát.

 

Melyek a vastagbélrák tünetei és jelei?

Vannak olyan tünetek és jelek, amelyek vastagbélrákra utalhatnak. Lehet, hogy jelenleg nem észlelhetők Önnél ezek a tünetek és jelek, de fontos, hogy tisztában legyen velük arra az esetre, ha a jövőben esetleg előfordulnának.

Ezek a tünetek és jelek arra utalhatnak, hogy Önnek vastagbélrákja van:

  • Vér a székletben és/vagy vérzés a végbélből
  • A széklet rendellenes vagy eltér a megszokottól
  • Gyakoribb székletürítés vagy székletürítés képtelensége (székrekedés)
  • Fájdalom, kellemetlen érzés vagy puffadás étkezés után
  • A has duzzanata
  • Hányinger és/vagy hányás
  • Fájdalom – székletürítéskor

Ezen tünetek és jelek hátterében gyakran más okok is állhatnak. A vastagbélrák korai felismerése és kezelése azonban nagyon fontos. Ha a fenti tünetek vagy jelek bármelyikét tapasztalja, kérjük, mielőbb forduljon háziorvosához vagy utógondozó szakorvosához.

 

Emelkedett esetemben a vastagbélrák kockázata. Mikor és milyen vizsgálatokra van szükségem?

Ha Önnél magasabb a vastagbélrák kockázata, akkor ajánlott 30 éves kor után vagy a sugárkezelés befejezésétől számított 5 év elteltével – attól függően, hogy melyik következik be később. Ön és az utógondozást biztosító szakorvosa megbeszélik és közösen döntenek arról, hogy Önnek milyen ellenőrzés a legmegfelelőbb (ez az úgynevezett közös döntéshozatal). Ez lehet:

  • 3 évente végeztessen a székletvér vizsgálatot.
  • Másként döntve, 5 évente kolonoszkópiát is végeztethet. Ezzel a vizsgálattal az orvos egy kis kamerával ellátott csövet vezet be a végbélnyíláson át hogy átvizsgálja a belek belső felszínét.

Ha úgy dönt, hogy 5 évente kolonoszkópiát végeztet, akkor nem szükséges 3 évente székletvér vizsgálatot végeztetnie. Ha vér található a székletében, az nem feltétlenül jelenti, hogy vastagbélrákja van. Ugyanakkor további vizsgálatokra lesz szükség.

Ha a családjában előfordul vastagbélrák, és attól tart, hogy Ön is megbetegedhet, kérjük, tájékoztassa erről háziorvosát vagy utógondozó szakorvosát. Ha szeretné, ők genetikai vizsgálatot kérhetnek, amelyből kiderül, hogy örökölte-e valamelyik vastagbélrákra hajlamosító gént.

 

Mi történik, ha esetemben vastagbélrák áll/hat fenn?

Ha Önnek (esetleg) vastagbélrákja van, háziorvosa vagy az utógondozó szakorvos megfelelő onkológiai ellátó csoporthoz irányítja. Ez a csapat többek között a következő szakemberekből állhat:

  • Onkológus (daganatos betegségek kezelésének szakorvosa)
  • Gasztroenterológus (az emésztőrendszerre szakosodott orvos)
  • Sebész
  • Sugárterapeuta (sugárkezeléssel foglalkozó szakorvos)

A szakember megbeszéli Önnel a különböző kezelési lehetőségeket.

 

Mit tehetek még?

Lelkileg megterhelő lehet azzal a tudattal élni, hogy fokozottan ki van téve egy második daganatos betegség kockázatának. Hasznos lehet beszélgetni a barátokkal és a családdal, valamint igénybe veheti a szakorvosi tanácsadást és/vagy felveheti a kapcsolatot támogató csoportokkal, betegszervezetekkel. A mentális egészségről bővebben a Mentális egészségügy című részben olvashat.

A vastagbélrák kockázatának csökkentése érdekében rendkívül fontos az egészséges életmód kialakítása és annak fenntartása. Különösen fontos az egészséges testsúly elérése és fenntartása, a dohányzás és a (túlzott) alkoholfogyasztás kerülése. A mentális egészségére való odafigyelés is előnyös lehet; az életmódjában bekövetkező apró változtatások is pozitív hatással lehetnek mind a fizikai, mind a mentális egészségére. Az egészségesebb életmódra való áttéréssel kapcsolatos további információkért olvassa el: Egészségfejlesztés című összefoglalónk.

Fontos, hogy tisztában legyen a vastagbélrák kialakulásának lehetőségével és ismerje a tüneteket és jeleket. Ha további kérdései vannak vagy ha a tájékoztatóban foglaltak aggasztják, forduljon háziorvosához vagy utógondozó szakorvosához.

 

Hol tudhatok meg többet?

A vastagbélrákról további információkat találhat az interneten. Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy ezek az információk nem mindig naprakészek és pontosak és nem személyre szabottak.

További információ források:

Ezen a honlapon további információkat is találhat a következő témákkal kapcsolatban:

 

Fontos tudnivaló!

Ez a közérthető összefoglaló a PanCare Follow-Up utánkövetési irányelv „A későbbi vastagbélrák” című részén alapul, mely a különböző nemzeti irányelvek konszenzusán nyugszik [1]​.

Míg a PanCare PLAIN információs csoport arra törekszik, hogy pontos és teljes, a közzététel időpontjában naprakész információkat nyújtson, érdeklődhet háziorvosánál, vagy gondozó orvosánál, hogy ez az összefoglaló megfelel-e a legfrissebb ismereteknek, és hogy Önre nézve mennyiben releváns.

Kérjük, ne hagyatkozzon kizárólag erre az információra! Amennyiben konkrét egészségügyi állapottal, betegséggel, diagnózissal vagy tünettel kapcsolatos kérdése van, forduljon szakképzett egészségügyi szakemberhez.

A PanCare nem vállal kifejezett vagy hallgatólagos garanciát, illetve felelősséget az információk pontosságáért, megbízhatóságáért, teljességéért, időszerűségéért vagy relevanciájáért. Az angol nyelvű változatot a PanCare készítette és a PanCare nem vállal felelősséget a fordítások tartalmáért. Az összefoglaló magyar változata a Magyar Gyermekonkológusok és Gyermekhematológusok Társasága Késői utógondozás munkacsoportja és az Érintettek Egyesület együttműködésével készült.

A PanCare anyagai szabadon felhasználhatók bárki számára, akinek célja a késői hatásokról és a hosszútávú utógondozásról való tájékoztatás. Kereskedelmi haszonszerzés azonban nem megengedett. Minden kommunikáció során hivatkozni kell a PanCare-re és hivatkozni kell a PanCare weboldalára.

 
 

[1] van Kalsbeek, R. et al. (2021) European PANCAREFOLLOWUP ajánlások a gyermekkori, serdülőkori és fiatal felnőttkori rák késői hatásainak megfigyelésére, európai rák folyóirat. Elérhető: https://www.ejcancer.com/article/S0959-8049(21)00368-3/fulltext .

Facebook
LinkedIn