Vérünk számos különböző vérsejtet tartalmaz. A vörösvértestek fontos szerepet játszanak a tápanyagok és az oxigén szállításában a szervezetben, a fehérvérsejtek a fertőzések leküzdésében míg a vérlemezkék a vérzéscsillapításban és sebgyógyulásban. Minden vérsejt a csontvelőben keletkezik, mikor elérik a kiérett állapotot, bekerülnek a véráramba.
Előfordul, hogy a csontvelőben található éretlen sejtalakok rosszindulatúvá válnak. Ez azt jelenti, hogy már nem működnek megfelelően és ellenőrizhetetlenül szaporodnak. Ezáltal kiszorítják az egészségesen fejlődő vérsejteket. Ilyen esetekben vérrákról másnéven leukémiáról beszélünk.
Csak nagyon kevés korábban daganatos betegségen átesett embernél alakul ki vérrák.
A daganatos betegség túlélőinél az első rák kezelése miatt esetenként magasabb a kockázata kétféle leukémiás megbetegedésnek: az akut mieloid leukémiának (AML) és a mielodiszpláziás szindróma (MDS) kialakulásának.
Magasabb-e esetemben az az AML vagy MDS kockázata?
Bárkinél, beleértve azokat is, akik soha nem részesültek daganat ellenes kezelésben, kialakulhat AML vagy MDS. Vannak azonban olyan daganat ellenes kezelések, amelyek növelhetik az élet későbbi szakaszában AML vagy MDS kialakulásának kockázatát, melyek a következők:
- Az alkilező szereknek nevezett kemoterápiás gyógyszercsoport, mint például a ciklofoszfamid és a prokarbazin.
- Az antraciklineknek nevezett kemoterápiás gyógyszercsoport, például a doxorubicin, a daunorubicin és a mitoxantron.
- Az epipodofillotoxinoknak nevezett kemoterápiás gyógyszercsoport, például az etoposid és a teniposid.
- Saját őssejtekkel végzett őssejt-átültetés (autológ)
A kezelési összefoglalóból megtudhatja, hogy kapott-e megelőzően ilyen kezelést. Ha nincs kezelési összefoglalója, vagy ha bármilyen kérdése merül föl, forduljon a kezelő központjához.
Ha AML vagy MDS jelentkezik, az nem feltétlenül áll összefüggésben a daganatos betegsége kapcsán alkalmazott kezeléssel. Az AML-nek és az MDS-nek egyéb okai is lehetnek.
Melyek az AML és MDS tünetei és jelei?
Vannak olyan tünetek és jelek, amelyek AML vagy MDS fennállására utalhatnak. Lehet, hogy jelenleg nem észlelhetők Önnél ezek a tünetek és jelek, de fontos, hogy tisztában legyen velük arra az esetre, ha a jövőben esetleg előfordulnának.
Ezek a tünetek és jelek arra utalhatnak, hogy Önnek AML-e vagy MDS-e van:
- Enyhe behatásra keletkező vérzés és véraláfutás
- Sápadt bőrszín
- Vörös vagy lila foltok,véraláfutások a bőrön
- Duzzadt nyirokcsomók a nyakon, a hónaljban és/vagy az ágyékban
- Lázas állapot
- (Túlzott) izzadás
Ezen tünetek és jelek hátterében gyakran más okok is állhatnak. Az AML vagy MDS korai felismerése és kezelése azonban nagyon fontos. Ha a fenti tünetek vagy jelek bármelyikét tapasztalja, kérjük, mielőbb forduljon háziorvosához vagy utógondozó szakorvosához.
Emelkedett esetemben az AML és MDS kockázata. Mikor és milyen vizsgálatokra van szükségem?
Ha Önnél magasabb az AML vagy MDS kockázata, akkor jelenleg nem javasolunk rendszeres vizsgálatokat. Fontos azonban, hogy tisztában legyél az AML vagy MDS tüneteivel és jeleivel. Ha bármelyik tünet vagy jel jelentkezik, akkor háziorvos vagy utógondozó szakorvoshoz fordulj, aki:
Fizikális vizsgálatot végez.
Vérvizsgálatot (laboratóriumi vizsgálat) rendel.
Ha a családjában előfordul vastagbélrák, és attól tart, hogy Ön is megbetegedhet, kérjük, tájékoztassa erről háziorvosát vagy utógondozó szakorvosát. Ha szeretné, ők genetikai vizsgálatot kérhetnek, amelyből kiderül, hogy örökölte-e valamelyik vastagbélrákra hajlamosító gént.
Mi történik, ha esetemben AML vagy MDS áll/hat fenn?
Ha Önnek (esetleg) AML-je vagy MDS-e van, háziorvosa vagy az utógondozó szakorvos a következő szakemberhez fogja irányítani:
- Hematológus (vérbetegségek kezelésének szakorvosa)
A szakember megbeszéli Önnel a különböző kezelési lehetőségeket.
Mit tehetek még?
Lelkileg megterhelő lehet azzal a tudattal élni, hogy fokozottan ki van téve egy második daganatos betegség kockázatának. Hasznos beszélgetni a barátokkal és a családdal, valamint igénybe veheti a szakorvosi tanácsadást és/vagy felveheti a kapcsolatot támogató csoportokkal, betegszervezetekkel. A mentális egészségről bővebben a Mentális egészségügy című részben olvashat.
Bár nem vagyunk biztosak abban, hogy ez milyen hatással van az AML és MDS kockázatára, fontos, hogy egészséges életmódot alakítson ki és tartson fenn. A mentális egészségére való odafigyelés is előnyös lehet; az életmódjában bekövetkező apró változtatások is pozitív hatással lehetnek mind a fizikai, mind a mentális egészségére. Az egészségesebb életmódra való áttéréssel kapcsolatos további információkért olvassa el: Egészségfejlesztés című összefoglalónk.
Fontos, hogy tisztában legyen az AML és MDS kialakulásának lehetőségével és ismerje a tüneteket és jeleket. Ha további kérdései vannak vagy ha a tájékoztatóban foglaltak aggasztják, forduljon háziorvosához vagy utógondozó szakorvosához.
Hol tudhatok meg többet?
Az AML és az MDS megbetegedésekről további információkat találhat az interneten. Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy ezek az információk nem mindig naprakészek és pontosak és nem személyre szabottak.
További információ források:
- NHS: Itt további információkat találhat AML-ről és az MDS-ről
- https://egeszsegvonal.gov.hu/egeszseg-a-z/l-ly/leukemia.html
- https://egeszsegvonal.gov.hu/m/mielodiszplazias-szindroma.html
- hu/cikkek/hematologiai_betegseg/15250/milyen-tunetei-lehetnek-a-mielodiszplazias-szindromanak
- https://otszonline.hu/betegtajekoztato/cikk/mielodiszplazias_szindroma
- https://www.webbeteg.hu/cikkek/leukemia_limfoma/18675/az-akut-mieloid-leukemia-aml
- Semmelweis HELP | Tudástár
- https://help.semmelweis.hu/knowledge-base/dbc458c0-746d-4609-ad6d-09b3f1f55a44
Ezen a honlapon további információkat is találhat a következő témákkal kapcsolatban:
Fontos tudnivaló!
Ez a közérthető összefoglaló a PanCare Follow-Up utánkövetési irányelv „A második daganatokról” című részén alapul, mely a különböző nemzeti irányelvek konszenzusán nyugszik [1].
Míg a PanCare PLAIN információs csoport arra törekszik, hogy pontos és teljes, a közzététel időpontjában naprakész információkat nyújtson, érdeklődhet háziorvosánál, vagy gondozó orvosánál, hogy ez az összefoglaló megfelel-e a legfrissebb ismereteknek, és hogy Önre nézve mennyiben releváns.
Kérjük, ne hagyatkozzon kizárólag erre az információra! Amennyiben konkrét egészségügyi állapottal, betegséggel, diagnózissal vagy tünettel kapcsolatos kérdése van, forduljon szakképzett egészségügyi szakemberhez.
A PanCare nem vállal kifejezett vagy hallgatólagos garanciát, illetve felelősséget az információk pontosságáért, megbízhatóságáért, teljességéért, időszerűségéért vagy relevanciájáért. Az angol nyelvű változatot a PanCare készítette és a PanCare nem vállal felelősséget a fordítások tartalmáért. Az összefoglaló magyar változata a Magyar Gyermekonkológusok és Gyermekhematológusok Társasága Késői utógondozás munkacsoportja és az Érintettek Egyesület együttműködésével készült.
A PanCare anyagai szabadon felhasználhatók bárki számára, akinek célja a késői hatásokról és a hosszútávú utógondozásról való tájékoztatás. Kereskedelmi haszonszerzés azonban nem megengedett. Minden kommunikáció során hivatkozni kell a PanCare-re és hivatkozni kell a PanCare weboldalára.
[1] van Kalsbeek, R. et al. (2021) European PANCAREFOLLOWUP ajánlások a gyermekkori, serdülőkori és fiatal felnőttkori rák késői hatásainak megfigyelésére, európai rák folyóirat. Elérhető: https://www.ejcancer.com/article/S0959-8049(21)00368-3/fulltext .
