Támogass minket adományoddal!

Kövess minket a Facebookon!

Az én történetem

Épp a tizenhármat töltöttem, amikor kiderült, hogy a vállamban egyre erősödő fájdalmat nem növekedés, gyulladás vagy sérülés okozza, hanem egy osteosarcoma nevű betegség. Rosszindulatú csontdaganat. Igen, rák. Mivel most huszonhat éves vagyok, előre vetítem, hogy az én történetem hepiend. Vagy valami olyasmi. És most nem a betegségről fogok mesélni, nem lesz szó fogyásról, hányásról, vérről, műtétekről, kemoterápiáról, szájgombáról – mert ezeken valóban túlvagyok. Szorongásról, félelmekről, bűntudatról, optimizmusról és pesszimizmusról, tabukról szól a mesém.

október 05, 2016

Gabó története

Bízunk a csodában
A kisfiam 2010. április 13-án született 3850 grammal és 58 centiméterrel, röpke két óra leforgása alatt. Az első pár napban minden rendben volt, nagyon boldogok voltunk. Aztán a születése utáni második napon jött egy nővérke, és elvitte ultrahangvizsgálatra. Nem gyanakodtam semmire, azt hittem, rutinvizsgálat lesz. Mindezek után kicsit furcsán viselkedett körülöttünk mindenki, olyan titokzatos volt az egész, még a gyermekorvosból is úgy kellett kihúznom, hogy van-e valami probléma a fiammal. Azt mondták, mellékvese-bevérzés, de nagy valószínűséggel felszívódik, csak kontrollra kellett visszamennünk egy hét múlva.

október 05, 2016

Dorka története

Az én történetem természetesen a mi történetünk, és 2012-ben, augusztus végén kezdődött, mikor a kétéves kislányunknál neuroblastomát, egy viszonylag gyakori gyermekkori daganatos betegséget diagnosztizáltak.
Azóta is, közben is a legtöbben azt kérdezték tőlem, hogy hogyan derült ki, hogy ekkora baj van, így arra gondoltam, azt a részt fejtem ki részletesen.

október 03, 2016

Bogi története

Az Én történetem:

A mi történetünk 2007-ben kezdődött, amikor febr 21.-én, problémamentes terhességet követően 3000g súllyal megszületett második gyermekünk, Domokos Boglárka. Születésekor a keresztcsontja fölött lehetett egy halványlila kb. 2cm-es foltot észrevenni, aminek az okát a újszülöttekkel foglalkozó gyerekorvos nem sejtette. Boldogan mentünk haza, ahol 2 héten beül a testét elborították a lilás, kissé beszűrt foltok, míg testsúlya szépen gyarapodott, szopizott, aludt boldogan, mint bármelyik másik baba. Gyermekbőrgyógyászt kerestünk fel, aki egy ritka, újszülöttkori, bőr alatti zsírelhalásnak gondolta a tüneteit, gyulladáscsökkentő krém

Gyurci, a középső gyermekem 2010. július 13-án született. Makkegészségesnek vélt csecsemővel a karunkban mentünk haza a kórházból. Mind a négyen nagyon boldogak voltunk!
Születésétől fogva nagy volt a pocakja, csak evett, aludt, betegségre utaló tünete nem volt (vélhetően, mert annyira gyenge volt, hogy nem volt ereje jelezni). A Gondviselés vezetett be vele az ügyeletre egyik vasárnap, a mai napig nem tudom, miért vittem be.