Pszichoszociális problémák

A gyermekként átélt daganatos megbetegedés hatással lehet a mindennapi életére. Nem szokatlan, hogy még évekkel a daganat ellenes kezelés befejezése után is zaklatottnak, szomorúnak, dühösnek vagy szorongónak érzi magát.

A különféle érzelmekkel való megbirkózás pszichoszociális problémákat okozhat. Ezek olyan problémák, amelyek mind a mentális, mind a szociális jólétet érintik, és hatással lehetnek a kapcsolataira.
A mentális egészségügyi problémákkal kapcsolatban olvassa el a Mentális egészségügyi problémákkal foglalkozó részt.

A pszichoszociális problémák közé tartoznak:

• tanulási nehézségek,
• megtört/nehezített tanulmányok/képzés,
• nem tud munkát találni, vagy nem tudja kibontakoztatni munkaképességét,
• nem képes önállóan élni,
• párkapcsolati problémák,
• nem élvezi a másokkal való társas érintkezést, elszigeteltnek érzi magát.

Nagyobb-e számomra a pszichoszociális problémák kockázata?
Bárkinél, beleértve azokat is, akik soha nem részesültek daganat ellenes kezelésben, kialakulhatnak pszichoszociális problémák. Tudjuk azonban, hogy a gyermekkorban átélt daganatos betegség növelheti a későbbi pszichoszociális problémák kockázatát. Ez különösen érvényes, ha Önt agydaganat miatt kezelték.

Melyek a pszichoszociális problémák gyanújelei?
Vannak gyanújelek, amelyek arra utalnak, hogy Ön pszichoszociális problémákkal küzd. Lehet, hogy jelenleg nem észleli őket, de fontos, hogy tisztában legyen velük, ha a jövőben esetleg kialakulnának.

Az alábbi gyanújelek arra utalhatnak, hogy pszichoszociális problémái vannak:

• nehézségek az új dolgok megtanulásában,
• koncentrációs képesség csökkenése,
• az iskola, vagy a munka kerülése,
• nem talál (elegendő) munkát,
• nem képes önálló életre,
• visszahúzódás a barátoktól és a társadalmi kapcsolatoktól,
• csendesebbé, vagy visszahúzódóbbá válik,
• feszültebbé, ingerlékenyebbé, vagy agresszívabbá válik.

Ha felismeri magán a fenti gyanújelek bármelyikét, kérjük, forduljon háziorvosához, pszichológusához vagy utógondozási szakemberéhez!

Nagyobb számomra a pszichoszociális problémák kockázata. Milyen vizsgálatokra van szükségem és mikor?
Ha Önnél magasabb a pszichoszociális problémák kockázata, tanácsos rendszeresen felkeresnie háziorvosát, vagy utógondozási szakorvosát. Ők kérdezhetik Önt az iskolai és/vagy munkahelyi teljesítményéről, és arról, hogy az utóbbi időben történt-e előrelépés, vagy visszaesés a teljesítményében. Ezenkívül a más emberekkel való kapcsolatairól is kérdezhetnek.

Az, hogy milyen gyakran kell felkeresnie háziorvosát, vagy utógondozási szakorvosát, az életkorától függ:

Gyermekek (0-18 éves korig): 2 évente
Felnőttek (19 éves vagy idősebb): 5 évente

Mi történik, ha pszichoszociális problémáim vannak?
Ha pszichoszociális problémái vannak, a háziorvosa, vagy az utógondozást végző orvosa valószínűleg szakorvoshoz irányítja majd. Az Ön által tapasztalt tünetektől és/vagy gyanújelektől függően beutalhatják egy:

• pszichológushoz/pszichoterapeutához (mentális egészségre szakosodott egészségügyi szakember),
• oktatási szakemberhez (pedagógiára szakosodott szakember),
• szociális munkáshoz (szociális problémákra szakosodott szakember).

A szakember megbeszéli Önnel a különböző lehetőségeket.

Mi mást tudok csinálni?
A pszichoszociális problémák megtapasztalása nem könnyű. Egy beszélgetés a barátokkal és a családdal, valamint a szakorvosi tanácsadás és/vagy a kapcsolatfelvétel támogató csoportokkal, például betegszervezetekkel, hasznos lehet. A mentális egészséggel kapcsolatos további információkért olvassa el a Mentális egészségügyi problémákról szóló részt.

A pszichoszociális problémákkal küzdő emberek vigaszt kereshetnek az alkohol- vagy kábítószer-fogyasztásban. Fontos azonban megjegyezni, hogy a kábítószerek és a (túl sok) alkohol is veszélyes lehet az egészségre. Ráadásul nem tudják megoldani a problémáit, csak súlyosbíthatják azokat. Ha úgy véli, hogy jelenleg alkohol- vagy drogfüggő, forduljon bátran háziorvosához, utángondozó szakorvosához, vagy megfelelő terapeutához.

Bár a pszichoszociális problémákat nem befolyásolja, mégis fontos, hogy egészséges életmódot folytasson. A mentális egészségére való odafigyelés jótékony hatású lehet; az életmódjában bekövetkező apró változtatások is pozitív hatással lehetnek mind a testi, mind a mentális egészségére. Az egészségesebb életmódra való áttéréssel kapcsolatos további információkért olvassa el az Egészségfejlesztésről szóló részt.

Fontos, hogy tisztában legyen a pszichoszociális problémák kialakulásának lehetőségével, ismerje a tüneteket és gyanújeleket. Fontos tudnia, hogy nincs egyedül. Ha további kérdései vannak, vagy ha a tájékoztatóban foglaltak aggasztják, forduljon háziorvosához, vagy utángondozó szakorvosához!

Hol találok további információt?
A pszichoszociális problémákról további információkat találhat az interneten. Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy ezek az információk nem mindig naprakészek vagy pontosak.

Kérjük, vegye figyelembe!
Ez a PLAIN összefoglaló a PanCareFollowUp „Pszichoszociálisproblémák” című irányelvén [1] alapul, amely a különböző nemzeti irányelvek konszenzusára épül.

Míg a PanCare PLAIN információs csoport arra törekszik, hogy pontos és teljes, a közzététel időpontjában naprakész információkat nyújtson, érdeklődhet háziorvosánál, vagy utángondozási szakorvosánál, hogy ez az összefoglaló a legfrissebb információkat tükrözi-e és hogy relevánsak-e az Ön számára.

Kérjük, ne hagyatkozzon kizárólag erre az információra! A legjobb, ha szakképzett orvos tanácsát kéri, ha kérdései vannak egy adott egészségügyi állapottal, betegséggel, diagnózissal vagy tünettel kapcsolatban.

Ezen információk pontosságára, megbízhatóságára, teljességére, relevanciájára vagy időszerűségére vonatkozóan nem vállalunk semmilyen kifejezett vagy hallgatólagos garanciát, vagy nyilatkozatot. A PanCare elkészítette az angol verziót, és a PanCare nem vállal felelősséget az összefoglaló lefordított változataiért.

[1] van Kalsbeek, R. et al. (2021) European PANCAREFOLLOWUP ajánlások a gyermekkori, serdülőkori és fiatal felnőttkori rák késői hatásainak megfigyelésére, európai rák folyóirat.

Elérhető: https://www.ejcancer.com/article/S0959-8049(21)00368-3/fulltext