Szüleim támogatása, édesanyám mellettem való kitartása és velem együtt léte, hogy reggel, délben, este, és éjjel ott ült mellettem kezemet fogva, valamint orvosaim, ápolóim pozitív hozzáállása adott lelki erőt. Az idő múlásával láttam, ahogy kis beteg társaim a gyógyulás útjára léptek láttatta a célt előttem.

Hatalmas pozitív élményem volt, amikor már gyógyult fiatalok mesélték el történetüket, valamint különböző társadalmi szervezetek, egyesületek próbáltak pozitív élményekkel, programokkal kimozdítani bennünket, hogy ne a betegségünkre figyeljünk. Ezek az impulzusok azok, amik szerintem mindenkit át tudnak segíteni a nehéz időszakon.

Ezeknek a pozitív hatásoknak az összesége az, hogy jelenleg tünetmentes vagyok, sikeresen leérettségiztem, felvételt nyertem egyetemre, sportolok, próbálok mindent megtenni azért, hogy megőrizzem azt az ajándékot, amit kaptam az élettől. Merni kell elfogadni a segítséget és bízni az orvosainkban, ápolóinkban és legfőképp magadban! Higgy magadban és nem lesz akadály előtted!

Bátor Levente,
egyetemista
2019-ben diagnosztizálták Hodgkin-limfómával