Egészséges életmód: a mentális egészség fontossága

Az egészséges életmód azt jelenti, hogy gondoskodunk testi és lelki jólétünkről. Az egészséges életmód általában segít, hogy energikusabbnak érezze magát, jobban megbirkózzon a stresszel és pozitívabban tekintsen az életre. Ha az egészséges életmódnak megfelelő döntéseket hoz, azzal csökkentheti a mentális egészségügyi problémák, például a szorongás vagy a depresszió kockázatát is.

Ha gondoskodik a testéről, mentálisan is jobban érzi majd magát, és ha boldogabbnak érzi magát, könnyebb a teste számára is egészséges döntéseket hozni. Ez az ismertető összefoglalja, mit tehet mentális egészségének védelme érdekében. Ha további információkat szeretne megtudni arról, hogyan javíthatja testi egészségét, olvassa el az Egészségfejlesztésről szóló részt.

Miért fontos, hogy törődjek a mentális egészségemmel?
A jó mentális egészség mindenki számára előnyös. Ez azokra is vonatkozik, akik soha nem részesültek daganat ellenes kezelésben. A gyermekként átélt daganatos betegség hatással lehet a mentális egészségére. Természetes, ha még évekkel a kezelés befejezése után is zaklatottnak, szomorúnak, dühösnek érzi magát vagy félelmei vannak. De amennyiben ezek az érzések befolyásolják a mindennapi életét, és problémát jelentenek, érdemes tanácsot kérnie. A gyermekkori daganatos betegség során és után jelentkező különböző érzelmekkel való megbirkózás mentális egészségügyi problémákat okozhat.

A mentális egészségügyi problémák közé tartoznak:

• szorongás,
• viselkedési problémák, például alkohol- vagy drogfogyasztás, kontrollálatlan düh vagy gondatlanság,
• depresszió, hangulati változások,
• poszttraumás stressz, például a traumatikus események újra átélése,
• öngyilkossági gondolatok.

Bárkinél, beleértve azokat is, akik soha nem részesültek daganatellenes kezelésben, kialakulhatnak mentális egészségügyi problémák. Ismert azonban, hogy a gyermekkori daganatos betegséget túlélőknél megnőhet a mentális egészségügyi problémák kockázata későbbi életük során. Éppen ezért a mentális egészséggel való törődés rendkívül fontos számukra.

Melyek a mentális problémák tünetei és gyanújelei?
Vannak tünetei és gyanújelei, hogy Ön mentális egészségügyi problémákkal küzd. Lehet, hogy jelenleg nem állnak fenn, de fontos, hogy tisztában legyen velük arra az esetre, ha a jövőben esetleg kialakulnának.

Az alábbi tünetek és gyanújelek arra utalhatnak, hogy Önnek mentális egészségügyi problémái vannak:

• állandóan szorongás vagy aggódás,
• tartósan depressziósnak vagy boldogtalannak érzi magát,
• állandó hangulatváltozások,
• alvási problémák,
• (nagymértékű) fogyás vagy hízás,
• étvágytalanság,
• állandóan egyedül akar lenni,
• alkohol- vagy drogfogyasztás,
• állandó bűntudat vagy értéktelenség érzése,
• öngyilkossági gondolatok,

Ha észleli magán a fenti tünetek vagy gyanújelek bármelyikét, kérjük, törekedjen a biztonságára és beszéljen olyan személlyel, akiben megbízik ill. forduljon háziorvosához, pszichológushoz/pszichoterapeutához/pszichiáterhez vagy utángondozó szakemberéhez! Ha öngyilkossági gondolatokat tapasztal, koncentráljon arra, hogy biztonságban maradjon, és beszéljen valakivel! Rendelkezésre állnak lakóhelyén segélyvonalak, amelyeket felhívhat. A világ minden tájáról elérhető öngyilkossági segélyvonalak listáját a következő weboldalon találja: https://blog.opencounseling.com/suicide-hotlines/.

Nagyobb-e számomra a mentális problémák kockázata? Milyen vizsgálatokra van szükségem és mikor?
Amennyiben Önnél magasabb a mentális egészségügyi problémák kockázata, tanácsos rendszeresen felkeresnie háziorvosát vagy az utángondozásával foglalkozó szakemberét. Amikor felkeresi a gondozóját, megkérdezheti Önt mentális egészségéről, és arról, hogy tapasztalta-e a mentális problémák tüneteit és/vagy gyanújeleit.

Mi történik, ha mentális egészségügyi problémáim vannak?
Ha mentális egészségügyi problémái vannak, a háziorvosa vagy utángondozó szakorvosa valószínűleg beutalja Önt egy:

• pszichológushoz (mentális egészségre szakosodott egészségügyi szakember),
• pszichiáterhez (mentális egészségre szakosodott orvos),
• szociális munkáshoz (szociális problémákra szakosodott szakember).

A pszichológus további vizsgálatokat végezhet, és megbeszélheti Önnel a különböző lehetőségeket. Segítséget nyújt Önnek abban, hogy feldolgozza az átélteket.

Mit tehetek még?
Fontos, hogy tisztában legyen a mentális problémák kialakulásának lehetőségével, és ismerje a tüneteket és gyanújeleket. Ha további kérdései vannak, vagy ha a tájékoztatóban szereplő információk aggasztják, forduljon háziorvosához vagy utángondozó szakorvosához.

Számos olyan dolog van, amit Ön is megtehet, ami javíthatja mentális egészségét. Például:

• testmozgás, például kerékpározás, súlyemelés és/vagy aktív életmód (például kertészkedés, séták, házimunka). A testmozgás eltereli a figyelmét a negatív gondolatokról és növeli az energiaszintjét. Ezenkívül a testmozgás csökkenti a stresszt és arra ösztönzi az agyát, hogy „boldogsághormonokat” termeljen.
• táplálkozás: őrizze meg az egészséges testsúlyát és étkezzen egészségesen a következő öt élelmiszercsoport mindegyikéből (gyümölcsök, zöldségek, fehérjék, tejtermékek és gabonafélék). Emellett csökkentse a cukor- és sóbevitelt.
• aludjon 7-9 órát éjszakánként. Az agynak elegendő alvásra van szüksége az érzelmi információk feldolgozásához, és ha túl keveset alszik, az negatívan befolyásolhatja a hangulatát!
• keressen kapcsolatot másokkal! A családdal és barátokkal töltött idő véd a stressz ellen és növeli a boldogságot, emellett megteremti az összetartozás és a céltudatosság érzését, és növeli az önbizalmat. Az is hasznos lehet, ha túlélőcsoportokon vagy önsegítő csoportokon keresztül hasonló tapasztalatokkal rendelkező emberekkel teremt kapcsolatot. Az ilyen csoportokban való részvétel segít, hogy úgy érezze, megértik Önt, és egy sorstársakból álló közösség részének érezze magát.
• szánjon időt magára! Különösen akkor, ha nagyon zsúfolt a munkahelyi vagy társadalmi élete, fontos, hogy időt szakítson a pihenésre és a kikapcsolódásra is! Ezt az időt felhasználhatja fürdésre, olvasásra vagy egyéb olyan dolgokra, amiben örömét leli.
• forduljon családtagokhoz vagy közeli barátokhoz, ha negatív érzelmeket tapasztal! Ha olyan emberekkel beszél az érzéseiről, akikben megbízik, segít feldolgozni ezeket az érzéseket, és csökkenti az érzelmi feszültséget.
• gyakorolja a hálát! Néha, amikor szorongunk, szomorúak vagy stresszesek vagyunk, megfeledkezünk az élet pozitív dolgairól. Ha a pozitívumokra összpontosít, boldogabbnak érzi magát. Ezt megteheti úgy, hogy minden nap végiggondolja mindazokat a dolgokat, amelyekért hálás, vagy leírja őket egy naplóba. Ide tartozik bármi, például egy jó barát vagy egy jó könyvvel eltöltött idő.
• gyakorolja a tudatosságot! A tudatosság a pillanat teljes megélését jelenti, miközben elfogadjuk gondolatainkat, érzéseinket és testi érzéseinket. A mindfulness bizonyítottan pozitív hatással van a mentális egészségre. A mindfulness gyakorlására szolgáló gyakorlatokért látogasson el a https://www.calm.com, vagy a https://www.headspace.com oldalra.
• relaxációs technikák alkalmazása. Számos olyan gyakorlatot végezhet, amely segít a test és az elme ellazulásában. A relaxációs gyakorlatok lelassítják a légzést, csökkentik a vérnyomást, és segíthetnek a stressz oldásában. Relaxációs gyakorlatot talál például a https://www.calm.com, vagy a https://www.headspace.com oldalon.
• szakmai segítség igénybevétele. Gyakran előfordul, hogy az emberek úgy találják, hogy a fenti tanácsok segítenek javítani és fenntartani mentális egészségüket, néha azonban ez nem elég. Ebben az esetben ajánlott szakember segítségét kérni. Lehet, hogy hatékonyabbnak és könnyebbnek találja problémái kezelését, ha szakmai segítséget kap egy mentálhigiénés szakembertől, például terapeutától. Ha úgy gondolja, hogy szakmai segítségre lehet szüksége, akkor ezt vagy a háziorvosával, vagy az utángondozó szakorvosával beszélheti meg.

Hol találok további információt?
A mentális egészségügyi problémákról további információkat találhat az interneten. Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy ezek az információk nem mindig naprakészek vagy pontosak!

Kérjük, vegye figyelembe!
Ez a PLAIN összefoglaló az IGHG (Nemzetközi irányelvek harmonizálását végző csoport) „Mentális problémák” című irányelvén [1] alapul.

Bár a PanCare PLAIN információs csoport igyekszik pontos és teljes körű, a közzététel időpontjában naprakész információkat nyújtani, Ön a háziorvosával vagy az utángondozással foglalkozó szakemberrel megbeszélheti, hogy ez az összefoglaló a rendelkezésre álló legfrissebb információkat tükrözi-e és hogy relevánsak-e az Ön számára.

Kérjük, ne hagyatkozzon kizárólag erre az információra. A legjobb, ha szakképzett orvos tanácsát kéri, ha kérdései vannak egy adott egészségügyi állapottal, betegséggel, diagnózissal vagy tünettel kapcsolatban.

Ezen információk pontosságára, megbízhatóságára, teljességére, relevanciájára vagy időszerűségére vonatkozóan nem vállalunk semmilyen kifejezett vagy hallgatólagos garanciát vagy nyilatkozatot. A PanCare elkészítette az angol verziót, és a PanCare nem vállal felelősséget az összefoglaló lefordított változataiért.

A PanCare anyagokat bárki ingyenesen használhatja, aki a késői hatásokról és a hosszú távú túlélőgondozásról kíván tájékoztatást nyújtani. Pénzügyi előny azonban nem érhető el. Minden kommunikáció során hivatkozni kell a PanCare-re, és hivatkozni kell a PanCare weboldalára.

International Guideline Harmonization Group for Late Effects of Childhood Cancer

[1] Gilleland Marchak, J. et al. (2022) Recommendations for the surveillance of mental health problems in childhood, adolescent, and young adult cancer survivors: a report from the International Late Effects of Childhood Cancer Guideline Harmonization Group. Available at: https://www.thelancet.com/journals/lanonc/article/PIIS1470-2045(21)00750-6/fulltext